HTML

céltalan

Nincs adott téma, ami éppen eszembe jut . Ne várjatok világmegrengető gondolatokat

Friss topikok

  • TóthCsilla: „A Nap és a Hold, a Tűz és a Víz - a férfi és a nő - polaritása mögött nem áll értékelés. Az érték... (2010.10.17. 12:13) Tények!
  • TóthCsilla: Jajj Cica, a szex veled mindig jó volt! Höö!!! Csak a Világnézetünk más, nekem az legalább olyan f... (2010.10.17. 11:10) második írás
  • Jim Rage: : DDDD jó, jó, de akkor is kinthagylak puruttyán: ) BÉKESSÉG (2010.06.20. 09:42) Vidéki nap
  • te is?: "Tehát lehet most, az eddigi színvonal ( persze ha volt olyan:)amely a blogomat jellemezte ezen ir... (2010.03.01. 11:21) tizenegyedik írásom
  • te is?: Igazad van, a család az egyik legfontosabb és legstabilabb pont kellene ,hogy legyen az életünkben... (2010.02.27. 15:08) tizedik írás

Linkblog

Fáradtság

2010.05.02. 07:19 'lacy20'

 Mikor is vagyunk ténylegesen erőtlenek és gyengék? Amikor már minden apró tartalékunkat felemésztették céljaink. Nem hiszem! Az álmainkért önként és dalolva adjuk oda cseppnyi szabadságunkat és leszünk önnön vágyaink rabjai. Hajszoljuk, kergetjük, mint gyermek a nyári napsütésben a színek kavalkádjába öltözött lepkéket. Nagy kedvvel és túláradó boldogságban telnek, ezek a forró nappalok, a tüzet okádó égbolt alatt.

 Semmiről sem tudva, egy kép villan fel néha-néha szívünkben, mely oly erős, hogy mindent reménnyel melegít át és még feldúlt pillanatainkban is higgadtan szemléljük a baljóslatú, komor emberáradatból felénk irányuló kishitűséget.

 Ebben az állapotban döntéseink helyességét, a rosszindulatú megkérdőjelezőink előtt is roppant finoman tudjuk érzékeltetni, mind hiába való a kétségek gerjesztése, mert amit mi életutunknak kitűztünk, választottunk abból egy fikarcnyit sem engedünk. Nem kívánunk mások által veszélytelenre taposott ösvényen járni, sem ugyanazon végállomásra érni, mely felé minden tisztes polgár tart életének minden egyes órájában.

 Magadhoz hűnek lenni komoly harc, feladat, mint fáknak szembefeszülni a megtébolyult pusztító széllel. Akarat, hit, amelyek puhán, de mégis keményen álljak a sarat az irigységből fakadó szavak nyílszerű támadásától. Záporoznak reád és családtagjaidra a tolakodó, kaján megjegyzések: Ez a gyermek miért nem áll be a sorba? Mikor fog végre felnőni? Ezt sem tanították meg az életre!

 Eme segítségek lassan megtörhetnek és elsorvaszthatják azt, aki kifejlődhetne abból a masszából, melyet jellemnek hívunk. Ilyenkor csüggedten és mélabúsan nézel magad elé, és a mások által beléd táplált kérdésekkel kergeted magad az őrületbe. Hatalmas nyomás nehezedik minden egyes porcikádra és présel össze az újbóli útválasztás érdekében. Meghajolsz és szolgalelkűséged lesz a vezéred vagy elgyötörten folytatod hadjáratod.

 Ha az előbbi következik be megszűntél egyénnek lenni, és szerencséd kovácsának is. Attól a másodperctől számítva ismered meg az igazi mélyről jövő fáradtságot, amely csak folyton azt szajkózza neked, több is lehettél volna!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lacy20.blog.hu/api/trackback/id/tr131967812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása